A NOSZA (Nonprofit Szektor Analízis) Egyesület célja a civil nonprofit
szektor
jogi környezetének fejlesztése.
A NOSZA fontosnak tartja,hogy független
és sokszínű civil szervezetek hatékonyan,ugyanakkor legitim módon működjenek,
fenntartható és észszerűen szabályozott környezetben.
Ennek érdekében
a jelenlegi szabályozást és gyakorlatot vizsgáljuk és elemezzük,
illetve érdekérvényesítő akciókat hajtunk végre.
A NOSZA Egyesület külföldről támogatott szervezetnek minősül.
Mely időpontig kötelesek a civil szervezetek módosítani a létesítő okiratukat az új Ptk. hatályba lépésére tekintettel?
Az egyesületek és az alapítványok számára az új Ptk. kötelezettségként írta elő elsőként 2016. március 15. napjáig terjedő határidővel, majd ezt 2017. március 15. napjára módosítva, hogy az alapszabályukat, illetve az alapító okiratukat felülvizsgálják, és szükség szerint módosítsák. A 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint a nevezett szervezetek csak a 2017. január 1. napját követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kötelesek a felülvizsgálatra.
Kikerült tehát a 2017. március 15. napjáig terjedő határidő a jogszabályból, újabb véghatáridő nincs. Így amennyiben székhelyváltozás, névváltozás történik például, vagy a szervezeti rendszer átalakításra kerül, abban az esetben – tekintettel arra, hogy ezek érintik az alapító okiratot - az áttérést is meg kell ejteni, azaz a létesítő okirat minden egyéb pontját is módosítani kell, amely nem áll összhangban a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel.
A módosítás megtörténtéig a civil szervezet a régi Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény és a meglévő létesítő okirata szerint működik tovább.
Mely esetekben nincs létesítő okirat módosítási kötelezettség?
A kivételek a fenti módosítási kötelezettség alól a következők.
• Amennyiben a módosítás kizárólagos indoka az lenne, hogy az egyesület alapszabálya tartalmazza az alapító tagok nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. (Az új Ptk. alapján a tagok személyes adatait tartalmazó tagjegyzéket az alapszabály mellékleteként elkülönítetten kell kezelni.)
• Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát az új Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak azért lenne szükséges, mert abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.
• Nincs módosítási kötelezettség abban az esetben sem, ha a létesítő okiratban foglaltak az új Ptk. kötelező rendelkezéseivel összhangban állnak.
Szükséges-e a létesítő okirat módosítása tekintettel arra, hogy a civil szervezetet a bíróság törölte a közhasznú nyilvántartásból?
Igen, és általában erre a bíróság fel is hívja a szervezetet. A módosítás oka, hogy a létesítő okirat nem lehet megtévesztő tartalmú, tehát a közhasznú szervezeti minősítésre való utalásokat ki kell venni, ami azonban nem jelenti, hogy ne kerülhetnének megjelölésre közhasznú tevékenységek.
Milyen módon kell előterjeszteni a létesítő okirat módosítása iránti kérelmet?
A létesítő okirat – az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a nyilvántartó törvényszékhez.
A kérelem-formanyomtatványok letölthetők a www.birosag.hu weboldalról.
A kérelem mellékleteként be kell nyújtani:
- a módosított létesítő okiratot (az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely szövegrészek változtak a korábbi, bíróság által nyilvántartott létesítő okirathoz képest; a módosított létesítő okiratot záradékkal kell ellátni, amelyben a kérelmező igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának),
- továbbá egyesület esetén csatolni kell a döntéshozó szerv alapszabály-módosításról határozatot hozó ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét is.
A változásbejegyzés iránti kérelmeket papír alapon vagy elektronikus úton is elő lehet terjeszteni. A beadványok elektronikus úton történő előterjesztésének kötelező esetei:
- ha magán-nyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapjai, köztestületek, kölcsönös biztosító egyesületek, hegyközségek, pártok, országos sportági szakszövetségek és szövetségek a kérelmezők,
- ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy
- a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, valamint
- ha a szervezet közhasznú jogállású.
A kérelem előterjesztése egyesületek, alapítványok esetében illetékmentes.