Szabadságjogok és szélsőséges politikai mozgalmak a környező országokban

2009. július. 21

A Visegrad Fund támogatásával olyan kutatást készítünk, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan reagálnak a hatalmon lévő politikai erők a magyar, a szlovák, a lengyel és a bolgár szélsőséges politikai mozgalmakra. Korlátozzák-e a szabadságjogokat a kormányok annak érdekében, hogy elhallgattassák a radikális mozgalmakat?

Partnereink a kutatásban:
Osrodek Wspierania Organizacji Pozarzadowych (Lengyelország) www.owop.org.pl
C.E.G.A. Creating Effective Grassroots Alternatives Foundation(Bulgária) www.cega.bg
Center of Community Organizing (Szlovákia) www.cko.sk

A rendszerváltás előtt a kommunista blokkhoz tartozó Közép- és Kelet-Európai országokban a szabadságjogokat luxusnak tekintették, sőt olykor nemkívánatos és idejétmúlt polgári „csökevénynek”.
A demokratikus átmenet egyik legnagyobb eredménye az volt, amikor ezek az országok újra felfedezhették a szabadság, és ezzel együtt a szabadságjogok értékét. Mindazonáltal, amikor szélsőséges politikai mozgalmak ütik fel fejüket ezekben a fiatal demokráciákban, hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy a szólásszabadság, a sajtószabadság vagy akár a gyülekezési szabadság korlátozása lehet a megoldás a radikális mozgalmak megfékezésére. A régi reflex, mely szerint „tiltsuk be azt, amitől tartunk”, megkérdőjelezi a demokrácia ezen fontos vívmányait. Gyakran nem ismerik fel sem a hatalom gyakorlói, sem a szélsőséges mozgalmaktól elzárkózó állampolgárok, hogy ha megcsonkítjuk a szabadságjogokat, olyan eszközöket sodorhatunk veszélybe, melyek nélkül a demokrácia alapjai kérdőjeleződhetnek meg, hiszen szólásszabadság nélkül a hatalom sem kritizálható, nem elszámoltatható, működése transzparenssé nem tehető. Magyarországon 2007. augusztusában alakult meg a Magyar Gárda, egy olyan paramilitáris mozgalom, amely a náci párt II. világháború alatt használt jelképeit használja, és minden, „nem-magyar” dolgot megkérdőjelez. A szervezet megalakulására a kormány pánikkal reagált; Takács Albert, akkori igazságügyi miniszter azonnal kijelentette, hogy a magyar demokrácia nem rendelkezik „egészséges önvédelemmel”. Annak érdekében tehát, hogy segítsen a nemzetnek megvédeni magát, a kormány azt latolgatta, hogy betiltja a kuruc.info honlapot, mely nyíltan a Gárda támogatójának vallja magát, és az egyesülési jog felülvizsgálatát kezdeményezte. Ezekkel a folyamatokkal Magyarország nincs egyedül a térségben.

Szlovákiában is a jobboldali mozgalmak jelentik a legnagyobb kihívást a szabadságjogok számára. Mostanában a Slovenska Pospolitost a legbefolyásosabb ilyen mozgalom. Ugyan már 1995-ben megalakult, igazán aktívnak, a köztudatban jelen lévőnek 2005 óta mondható. 2005 augusztusában számos szlovák városban rendeztek felvonulásokat, amelyek mind a politikusok, mind a média figyelmét magukra vonták. 2006 márciusában a szlovák Legfelsőbb Bíróság szélsőséges mozgalomnak nevezte és feloszlatta a szervezetet. 2006 novemberében a pozsonyi önkormányzat döntéshozói megtiltották, hogy a feloszlatott szervezet szimpatizánsai találkozót szervezzenek Pozsonyban. Később a bíróság ezt a döntést törvénytelennek nyilvánította.

Bulgáriában a rendszerváltás óta egyre-másra jelennek meg szélsőséges kezdeményezések. Nem lehet őket egyértelműen jobb- vagy baloldalinak besorolni, hiszen egyszerre van bennük jelen a nosztalgikus patriotizmus és a totalitariánus paramilitáris ideológia. Bár több szervezet is magáénak vallotta ezeket az érveket, sokáig együttesen sem sikerült elérniük 2 %-ot a parlamenti választásokon.
A helyzet 2001-ben változott meg. Ekkor rendült meg a választók hite a parlamenti pártokban, és nyerte meg a választásokat az a populista mozgalom, melynek vezetője Simeon Saxcobyrgotski, volt cár. Négy évvel az újabb csalódás (ezúttal a volt cárban) után, első alkalommal egy valóban szélsőséges nacionalista pártot – az Ataka nevűt - juttatták a parlamentbe a szavazatok 20 százalékával. A párt szimbólumai és ideológiája a Hitler által vezetett nemzetiszocialista pártot idézik. Mára az Ataka komoly politikai tényezővé vált. 2007 augusztusában, Bulgáriában is megalakult a Gárda, hogy „megvédje” a bolgár honpolgárokat az etnikai kisebbségektől. Eddig a kormány részéről nem történtek intézkedések a radikalizálódó mozgalmak megfékezésére.

Lengyelországban a nacionalista ideológiát valló jobboldali mozgalmak 2005 óta erősödtek meg jelentős mértékben. Ekkor a populista és katolikus Lengyel Családok Ligája és annak ifjúsági szervezete, az Összlengyel Ifjúság, akik közismertek a rasszista és idegengyűlölő támadásaikról, bekerültek a parlamentbe. Az egyik legszélsőségesebb szervezet a Nemzeti Radikális Tábor, akik deklaráltan zsidók, külföldiek és a nemzeti kisebbségek ellen szervezik demonstrációikat. A jelenlegi lengyel kormány politikája kedvez szélsőséges nacionalista hangulatnak, és veszélyezteti a szabadságjogokat és az emberi jogokat egyaránt.