A 2017-es év ismét jelentős változásokat hozott a civil szervezetek működését, bírósági nyilvántartását illetően. A 2016 december végén elfogadott törvénycsomag a civil szervezetek létesítésére irányuló eljárások gyorsítását, egyszerűsítését célozta és jelentős mértékben felülírta a Ptk. egyesületi szabályait.
Melyek a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei?
A Ptk. módosítás révén a jogalkotó olyan modellszabályokat kívánt beépíteni a törvénybe, amelyek a kis létszámmal és nem specifikus tevékenységet végző egyesületek működéséhez rendszerint elegendőek. Amennyiben a tagok számára elfogadható a Ptk. által adott szabályozás, akkor a létesítő okiratban arról már nem kell rendelkezniük.
Az egyesület létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl elegendő csupán az egyesület nevét, székhelyét, célját vagy fő tevékenységét, első vezető tisztségviselőit, valamint az alapító tagoknak a nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét meghatározni. Az új szabályozás szerint tehát akkor szükséges csupán alapszabályi rendelkezés, ha a szervezet el kíván térni a Ptk. modellszabályaitól, vagy ha az adott kérdést részletesen kívánja rendezni.
Modellszabályokat ad a Ptk. többek között a tagok jogaira és kötelezettségeire, a közgyűlés működésére (meghívó, napirend kiegészítés, jelenléti ív, jegyzőkönyv, megismételt közgyűlés), vezető tisztségviselő választására, átalakulásról való döntésre vonatkozóan.
A törvénymódosítás az értelmezési kétségek eloszlatása érdekében egyértelművé teszi, hogy az elnökség tagjainak száma nem lehet kevesebb, mint 3 fő, valamint világosan rögzíti a közgyűlés kizárólagos hatásköreit, illetve a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit és a szükséges intézkedések meghatározását, a felügyelőbizottság kötelező létrehozásának feltételeit, továbbá a tagkizárás kógens szabályit is. A tagok ezen előírásoktól az egyesület javára nem térhetnek el, szigorúbb előírásokat azonban beépíthetnek az alapszabályba.
A Ptk. immár biztosítja az elektronikus hírközlő eszközök (pl. skype, videohívás) igénybevételének lehetőségét is a személyes részvétel helyett az egyesület döntéshozó szerveinek ülésein.
Milyen eljárási szabályok változtak?
A civil szervezetek nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárását szabályozó Cnytv. (2011. évi CLXXXI. törvény – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról) módosításai 2017. március 1. napján léptek hatályba.
A változások célja a fentiekkel összhangban az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése. A módosított rendelkezések szerint a kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására, a bíróság pedig csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, ismételt hiánypótlásra nincs lehetőség. A bírósági ügyintézési határidőt 60 napban maximalizálja a törvény és amennyiben az egyszerűsített eljárásban (amikor a létesítő okirat mintaokirat alapján készült) a bíróság döntési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
Törvényességi ellenőrzés és felügyelet szabályainak változása
2017. március 1. napjával az ügyész általános törvényességi ellenőrzési joga megszűnt a civil szervezetek felett. A külön törvényekben biztosított törvényességi ellenőrzési jog azonban megmaradt. Az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetése az egyesületek és alapítványok tekintetében azzal a nyilvántartási eljárási változással is együtt jár, hogy e szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában az ügyész részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog nem illeti meg a bíróság határozatával szemben.
Az ügyész törvényességi felügyeleti joga közérdek sérelemre hivatkozással áll fenn. Az általános törvényességi ellenőrzési jogkört a civil szervezetek felett a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályairól a NAV oldalán elérhető Információs füzetek adnak tájékoztatást.