Civil Szervezetek II. Lobbi Kerekasztala 2004. február 10. Házigazda: Ökotárs Alapítvány, résztvevők a jelenléti ív szerint Főbb napirendi pontok: Állami feladatok átvállalása és pályáztatási problémák A jogalkotási törvény módosítása Következő találkozó egyeztetése 1. Felmerült az államháztartási törvény (Áht) módosításának szükségessége, a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályok egységesítése és átláthatóbbá tétel érdekében. Vonatkozik ez a minisztériumoktól és önkormányzatoktól való feladat-átvállalásra és a pályázati támogatásra egyaránt, bár főleg az előző területen sok más jogszabálynak is befolyása van. Ilyen pl. az ún. üvegzseb-törvény, ami miatt valamiért nem lehet alapítványnak kifizetni, ami sok nehézséget okoz. A pályázati rendszerek sok problémája (pl. csúszások) a szerződéses kötelezettségek be nem tartásából fakad, ami egyszerűen a Ptk hatáskörébe tartozik. Ezeket számon kellene kérniük a civileknek is - pl. a Kurátor Kft. (Kahulits Andrea) próbaképpen pert indított ilyen miatt a MEH ellen. A Nonprofit Humán Szolgáltatók is dolgoznak egy hasonló projekten - tagszervezeteik segítségével felmérik az önkormányzati kiszerződések tartalmát és eljárásait, és igyekeznek feltárni a visszásságokat. Erre egyébként a MEH-től kaptak megbízást. Az eredményekről szó lesz a Szövetség április végén „A következő lépés Európa” címmel megrendezett konferenciáján is. 2. Folyamatban van az 1987-es jogalkotási törvény (JAT) módosítása, amelynek 20. §-a biztosította a társadalmi szervezetek véleményezési jogát. A gyakorlatban az egyes tárcák ezt elég felemás módon hatják végre, a fő problémák az alábbiak témák köré csoportosíthatók: - Listák: a legtöbb minisztérium listákat tart fenn, és az ezen szereplő szervezeteknek küldi csak ki a tervezeteket. A listákra való felkerülés módja tisztázatlan, többnyire személyes ismeretségeken és hasonlókon múlik. - Határidők: a véleményezésre adott határidők - közismerten - sokszor irreálisan rövidek (1-2 nap). - A tárcák jogalkotási programja nem ismerhető meg, így nem lehet előre felkészülni a várható tervezetekre. - Döntés-előkészítési anyagok: törvény szerint ezek nem nyilvánosak, ugyanakkor nincs meghatározva, hogy meddig számít valami döntés-előkészítésnek, és mikortól tervezet? Ugyanazon dokumentum státusza többször is változhat, ahogy halad előre a jogszabály-előkészítés folyamatában (tárcaelőkészítés -> tárcaközi egyeztetés -> kormányelőterjesztés stb.) A JAT módosítása alapvető előrelépést hozhat ezeken a területeken. A javaslat értelmében a jogszabály-tervezeteket (és a jogalkotási terveket is) ki kell tenni a felelős minisztérium honlapjára, legalább 30 napos véleményezési határidővel. A véleményezéshez nem kell közvetlen érintettség, azt bárki megteheti. A beérkezett véleményekről, azok figyelembe vételéről is összefoglalót kell közzétenni. A módosítás szerint a tervezetek ezután közérdekű adatnak számítanak (jóllehet a döntéselőkészítési anyagok státusza továbbra sem teljesen egyértelmű). A minisztériumokban biztosokat kell kijelölni, akik felügyelik a fentiek betartását. E törvénymódosítás - amely a fentiek mellett még sok más elemet is tartalmaz, pl. megerősíti a jogszabályok egyébként eddig is előírt hatásvizsgálatát - már a parlamentben van: a bizottságok már tárgyalták, így most a részletes vita előtt áll, és várhatóan februárban kerül a plenáris elé. A fenti javaslatokat ellen eddig senkinek se volt kifogása, de oda kell figyelni az ügy haladására! A jogalkotással összefüggő további igényként felmerült, hogy a civilek is szólalhassanak fel a bizottsági üléseken - ehhez azonban a Házszabály módosítására van szükség. 3. Az előző témák mentén felmerül néhány hír illetve nyitott kérdés, amelyeket a következő beszélgetésen napirendre kéne venni: - az Igazságügyi Minisztériumban felmerült az alapítványok és közalapítványok jogi helyzetének rendezése (amire nagy szükség is lenne); - továbbra is megoldatlan probléma a civil / non-profit / társadalmi szervezet fogalomtisztázás; - foglalkozni kéne az önkormányzati törvénnyel is pl. a feladatátvállalás, civilekkel való kapcsolattartás, részvételi jogok tekintetében - a helyi szervezetek számára ezek kulcskérdések. Következő találkozó: 2004 március 23, házigazda: Nagycsaládosok Országos Egyesülete |