Mi a célja ennek a rendszernek? Minek kell ez?

A civil jelöltállítási rendszer célja, hogy az NCA elvi (stratégiai) döntéseit hozó Tanácsába és a pénzt aktuálisan szétosztó kollégiumokba kerülő civileket a civil szervezetek válasszák ki (ne sorsolás vagy kinevezés alapján kerüljenek oda). A rendszer a civil delegáltaknak ún. választási legitimitást ad.

Kik azok a civilek, aki megválasztják a Tanácsba és a kollégiumokba kerülő delegáltakat? Vagyis ki küldhet elektort a gyűlésekre?

Azok a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) küldhetnek egy-egy embert a választási rendszerbe, amelyek legalább egy megyére kiterjedően tevékenykednek.

Mely szervezet minősül országosnak az NCA szerint?

Az NCA azt tekinti országos szervezetnek, amelyik legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel működik.

Hogyan igazolja egy szervezet, hogy legalább egy illetve hét megyére kiterjedően működik?

Az előző naptári év azon programjainak, eseményeinek, szolgáltatásainak adatokkal alátámasztott rövid bemutatását kell benyújtani, amelyek a tevékenységi hatókört bizonyítják.

Ezen felül (a civil szervezet jellegétől függően) adatokat kell adni a tagok területi szervezeti egységeiről, illetve a támogatásban, nyújtott szolgáltatásban részesülőkről. Mindezen adatokat a civil szervezet vezetője jegyzi „büntetőjogi felelőssége tudatában”.

Mennyire lesz nyilvános az elektori rendszer?

Az NCA-nak októbertől lesz egy honlapja, amelyen nyilvánosságra kerül az elektort küldő szervezetek neve, és hogy bejelentésük szerint milyen tevékenységi hatókörben jelentkeztek be. Nyilvános lesz továbbá minden elektori gyűlés, és a döntéseket is nyilvánosságra hozzák a honlapon.

Kit nevezünk elektornak?

Azt a személyt nevezzük elektornak, akit egy (a választásban résztvenni jogosult) civil szervezet felhatalmaz erre (a civil szervezet bejelentkezésében kell megjelölni, hogy ki a képviseletében eljáró elektor), és akit a Miniszter felvesz az elektorok jegyzékébe. Ez alapértelmezésben a szervezet aláírásra jogosult vezetője. De a szervezet vezetője adhat meghatalmazást bárkinek, és akkor ő lesz az adott civil szervezet elektora.

Ki jelölhető elektornak?

Bármely természetes személy lehet elektor, akit egy civil szervezet nyilatkozatában elektorként megjelöl. Fontos kiemelni viszont, hogy egy ember csak egy szervezet elektora lehet, még akkor is, ha az a személy több civil szervezet aláírásra jogosult vezetője. Ilyen speciális esetben a vezető el kell döntse, melyik szervezet elektora lesz, és a többi szervezetnél az adott szervezet mást jelöl meg elektornak.

Mire kap jogot az elektor? Mennyi időre?

Az elektor jogosult arra, hogy a civil jelöltállítási rendszerben szavazzon azon az egy elektori gyűlésen, amelyre az őt küldő szervezet bejelentkezett. Egy személy csak egy szavazati joggal rendelkezhet (nem kaphat más szervezettől is meghatalmazást). Az elektor megbízása a következő Tanács megválasztására kiírt elektori gyűlésig tart, mivel az elektori gyűlés, ha például új kollégium létrehozása miatt ez szükségessé válik, ismét összehívható. A most (2003 végén) küldött elektor meghatalmazása két évre szól. Az elektor megbízatásáról lemondhat.

Hogyan küld elektort a civil szervezet?

A Miniszter sajtó és honlapok útján közzétett felhívásában megjelölt határidőig és címre kell postai úton eljuttatni a civil szervezeteknek

Mit lehet tenni, ha elutasítják egy elektor jegyzékbe vételét?

A szervezet az NCA Miniszteri Titkárságától (a MEH-től) a hiánypótlásra való felszólítást kap. A hiányosságok orvoslása után a civil szervezet helyet kap a civil jelöltállítási rendszerben. Amennyiben a hiánypótlás nem járt eredménnyel, elutasítják a jegyzékbe történő felvételt. A szervezet az elutasítás ellen kifogással élhet a Miniszternél, akinek döntése végleges, további ?jogorvoslatnak helye nincs”.

Mit lehet tenni, ha azt látom, hogy egy civil szervezet elektort akar állítani, pedig arra nem vagy nem ott jogosult?

Az elektori rendszerbe való jelentkezés adatai nyilvánosak, ezért ha azt tapasztalja valaki, hogy egy általa ismert szervezet nem oda küld elektort, ahova joga lenne, a civil szervezet vezetőjeként az adatok nyilvánossá válását követő három napon belül kifogással élhet. A Miniszter ennek nyomán először a kifogással érintett szervezetet keresi meg és kér tőle adatokat, majd ez alapján dönt, amely döntéssel szemben ?további jogorvoslatnak helye nincs”.

Vissza tudja-e hívni a küldött elektort a civil szervezet?

Az elektort a megbízatás időtartamán belül (most 2, később 3 év) a küldő szervezet nem hívhatja vissza.

Hogyan épül fel a választás? Milyen gyűlések lesznek?

Összesen 12 elektori gyűlés lesz, melyek alapvetően kétfélék. Az egyik a területi alapon összehívott gyűlés, amelyet régiónként hívnak össze (hét ilyen gyűlés lesz a hét statisztikai nagyrégió szerint). A másik az országos szervezeteknek szóló gyűlés, ahova csak az országos szervezetek küldhetnek elektort. Ez utóbbi szervezetek tevékenységi kör szerinti csoportonként alkotnak egy-egy elektori gyűlést a következők szerint:

Honnan szerzünk tudomást az elektori gyűlésről?

Az elektori gyűlésekre vonatkozó hirdetményt az Alapprogram internetes honlapján, legalább két országos napilapban, valamint a civil szakmai sajtóban teszik majd közzé.

A jogszabálynak megfelelő módon bejelentkezett civil szervezeteket a Miniszter az elektori gyűlés helyének és idejének megjelölésével írásban is értesíti.

Hogyan zajlanak le az elektori gyűlések a gyakorlatban?

Az elektori gyűléseket a Miniszter hirdeti meg és hívja össze. Az elektori gyűlést levezető személyt is a Miniszter kéri fel erre, és ő jogosult az ülések napirendjének és ügyrendjének meghatározására is. (Az ügyrend rövidesen olvasható lesz az Alapprogram honlapján is (www.nca.hu).

Hogyan lehet jelöltet állítani?

Az elektori gyűlésen jelenlévő elektorok közül bárki tehet javaslatot a megválasztandó személyt illetően. A jelen lévő elektorok legalább 10 %-ának támogatnia kell egy jelöltet, hogy felkerüljön a jelöltek listájára.

Milyen arányban kell szavazatot szerezni ahhoz, hogy egy jelöltet megválasszanak?

A legtöbb szavazatot kapott jelölt(ek) lesz(nek) a Tanács vagy Kollégium(ok) tagja, nincs más szempont.

Ki választható meg a Tanács vagy a kollégium tagjának?

Az elektori gyűléseken bármely jelenlévő elektor megválasztható. De meg lehet választani olyan embert is, aki nem elektor vagy aki nincs jelen. Ebben az esetben kell egy nyilatkozatot felmutatni a választáskor, hogy a jelölt vállalja a megbízást. A Tanács és a kollégium megválasztott tagjainak megbízatásukkor - az ún. „üvegzseb törvény” értelmében - vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A Tanács tagjai és azok közeli hozzátartozói később nem választhatók meg kollégiumi tagnak.

Az elektori gyűlések a civilek területi ill. szakmai érdekképviseleti fórumának tekinthetőek?

Nem. Az elektori rendszernek nincs köze az érdekképviselethez, az elektori gyűlés a civil jelöltállítás eszköze. A Tanács és a kollégiumok civil delegált tagjai csak az NCA támogatási forrásainak elosztására kapnak felhatalmazást.