NOSZA Konferencia a részvételi demokráciáról

2005. szeptember 21. 11:20 - 13:00

Előadók:

Dr. Kiss Csaba - Az Aarhusi Egyezmény kiterjesztésének lehetőségei

Dr. Kerekes Zsuzsa - Környezeti ügyek nyilvánossága - előre vagy hátra?

Földes Ádám - Nyitott jogalkotás

Moderátor: Földes Ádám

Földes Ádám (FÁ) megnyitja az ülést és ismerteti az előadókat. Felkéri dr. Kiss Csabát (KCS) az EMLA Egyesület környezetvédelmi szakjogászát, előadásának megtartására.

Dr. Kiss Csaba - Az Aarhusi Egyezmény kiterjesztésének lehetőségei

KCS a konferencián megkapott Ismerd, értsd, hogy cselekedhess című tanulmánykötetben szereplő cikke alapján megtartja rövid előadását, melynek alapötlete a környezetvédelemben szereplő Aarhusi Egyezmény alapjogainak kiterjesztése a többi szektorra.

Ezen három jog:

az információhoz való hozzáférés joga,

részvétel a döntéshozatalban,

jogorvoslathoz való jog.

FÁ megköszöni az előadást és felkéri dr. Kerekes Zsuzsát (KZS) az Adatvédelmi biztos hivatalának munkatársát előadásának megtartására.

Dr. Kerekes Zsuzsa - Környezeti ügyek nyilvánossága - előre vagy hátra?

A fent említett tanulmánykötetben megjelent tanulmánnyal összhangban KZS megtartja vitaindító előadását. Kiemeli, hogy az információszabadsággal kapcsolatos tájékoztatás nem volt megfelelő hazánkban és még most sem az. A közérdekű adatok hozzáférését akadályozza az adatokat kezelő hivatalokban dolgozók felkészületlensége. Illetve a társadalom tagjainak a jogaihoz kapcsolódó hiányos ismerete. Az adatvédelmi hivatalnak évente 10 információszabadsággal kapcsolatos ügye van (ez elég kevésnek tűnik) ebből 4-5 környezetvédelmi ügy. Hiányzik a felkészítés a közhivatalokban. Az ombusman-i hivatal tervezi ilyen jellegű képzés, tájékoztatás megindítását.

FÁ megköszöni az ismertetőt és ezt követően maga mondja el előadását.

Földes Ádám - Nyitott jogalkotás

Szintén az Ismerd, értsd, hogy cselekedhess című tanulmánykötetben megjelent íráson nyugvó előadást hallhattunk.

Kiemelve, hogy a társadalmi egyeztetés a jogalkotásban még mindig nem megfelelő helyen a fejekben Parlamenti és Minisztériumi szinten sem. Pedig a jobban előkészített, megvitatott, mindenki számára elfogadható törvények, több szempontból is segítenék a törvényalkotás későbbi folyamatát. Hiszen szakmailag megalapozottabb, jobb törvények készülnének, valószínűleg kevesebbet kellene az egyeztetett törvényeket módosítani. Viszont nehéz hozzáférni a tervezethez, nem is beszélve a véleményezési határidők rövidségéről. És ha mégis sikerül véleményét elküldeni egy törvénytervezettel kapcsolatban a véleményező a későbbiekben semmilyen visszajelzést nem kap véleménye életútjáról. Szükség lenne egy visszacsatolásra a véleményező felé, indoklási kötelezettséggel. Remények szerint javít a helyzeten a jogalkotásról szóló törvény módosítása, elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálybalépése, a döntés előkészítéssel összefüggő anyag fogalmának módosítása illetve a lobby törvény.

FÁ és a másik két előadó várja a kérdéseket, felvetéseket a három témával kapcsolatban.

Józsa Ilona: Minden civil önkormányzati területen él. Az önkormányzatok maguk alakítják ki a viszonyukat a civilekkel. Sok esetben az Önkormányzatok nem szolgáltatnak elegendő információt a civil szervezeteknek.

KZS: Ismét jelzi, hogy nem készítették fel a közszférát. Ügyeik egyharmada az önkormányzatokat érinti. Véleménye szerint nem a jogi szabályozással van a probléma, hanem a joggyakorlattal. Az adatvédelmi biztoshoz lehet fordulni ilyen ügyekben. (dr. Kerekes Zsuzsa elérhetősége kerekes@obh.hu ) A perek ilyen esetekben soronkívüliek és illetékmentesek. A közérdekű adatok ki nem adása, magában még nem bűncselekmény, de elképzelhető, sőt konkrét példát is ismerünk, amikor az adatok kiadásának olyan súlyos következményei voltak, hogy az már bűncselekmény szintjén van. Így alapesetben a megtagadás nem bűncselekmény, de végső esetben olyan súlyúnak is minősülhet, és a bíróság el is ítélhet emiatt valakit.

Az információ megtagadása legtöbb estben helytelen beidegződés a régi rendszerből.

KCS: Tehát akkor jó a jogi környezet, az államigazgatás és az állampolgárok felkészületlenek. Mi a helyzet a bíróságokkal?

KZS: A bíróságok is felkészületlenek.

FÁ: Milyen esélyeket látnak az Aarhusi egyezmény kiterjesztésére?

KCS: Az információhoz való jog, és a jogorvoslathoz való jog szektorsemleges.

Valami nagy válságnak kell lennie a szektorokban, hogy elinduljon a folyamat. Mint például a műemlékvédelem kezd válságjeleket mutatni. Szívjóságból és józan belátásból nem fognak a jogok kiterjedni. Vagy a szektorok lépnek vagy az EU hoz ilyen döntést.

KZS: Mivel az állam részéről nem hívtak meg senkit a szervezők ezét Ő magára vállalja ez a szerepet. Védelméül az állami szféra alkalmazottjainak, jelenleg nagy a jogalkotási nyomás, túlterheltek a szférában dolgozók. Így megértésre szólít fel KZS:

Király Edina: Az Országgyűlés Civil irodájának munkatársa.

A nyitott jogalkotással kapcsolatban felvázolta az NCA-törvény társadalmi egyeztetésének menetét. Az Országgyűlés 3000 civil szervezetnek küldte meg a tervezetet másfél hét véleményeztetésre. KE szerint az egyeztetés a civilekkel, érdekeltekkel, nagyon sikeresnek volt mondható ezen NCA-törvény esetében. Itt is felmerült problémaként a visszacsatolás hiánya, indoklás hiánya.

FÁ szerint az előkészítés szakaszánál kell minél több vélemény. Elemi érdeke a jogalkotónak, hogy minél több véleményt kapjon még a kezdeti stádiumban.

Nemeskéri Gabriella szerint az NCA civil vélemények nem épültek be a törvénybe.

Földes Ádám kérdésére, hogy van e még hozzászólás, nemleges válasz érkezett. Így FÁ berekesztetette a vitát. A jelenlévők megállapodtak, hogy a jegyzőkönyvet e-mailen körbeküldjük, illetve a honlapon megjelenttetjük.

Berghold Brigitta jkv.