2004. június 9.

Az EGSZB szerepéről 2003 novemberi konferenciánkon beszéltünk először. Ekkor merült fel, hogy szükséges lenne találkozni a megválasztott civil tanácsosokkal, és tanácskozni a magyar Gazdasági és Szociális Tanács lehetőségeiről.

A mostani konferenciára meghívást kaptak mindazon szervezetek, aki részt vettek a 2003-as konferencián, azok, akik az FMM felhívása nyomán jelöltet állítottak az EGSZB harmadik csoportjába, valamint a nagyobb civil lobbiszervezetek. A konferencia meghívó megjelent a NIOK hírlevelében és honlapján is.

A rendezvény előtt 70 fő regisztrációját kaptuk kézhez, végül több nem regisztrált résztvevő is megjelent. A konferencia nyitó beszédét - sajnálatos módon - aznap reggel lemondta Kiss Péter úr, így üdvözletével kezdődött az esemény.

A konferencián először Tóth János (Ipari Parkok Egyesület) EGSZB tanácsos mutatta be szervezetét, számolt be első benyomásairól és vázolta terveit. Megtudhattuk, hogy az EGSZB 31 tagú elnökségébe megválasztották: ő képviseli Magyarországot, és a 12 magyar tanácsost. Gratulálunk ezúton is, és jó munkát kívánunk! Dr. Tóth János e-mail címe: bfjipest@mail.datanet.hu

Másodikként Barabás Miklós (Európa Ház Egyesület) beszámolóját hallgattuk meg, melyet gyakran színesített személyes élményeivel és „nemhivatalos” véleményével. Megtudhattuk, hogy az EGSZB magyar delegáltjai (tizenketten) közösen szertnének egy weboldalt üzemeltetni, amely segítené az információáramlást köztük és az általuk képviselt érdekcsoportok között. Barabás Miklós e-mail címe: civil@hu.inter.net

Harmadik tanácsosunkat, Herczog Máriát távollétében Gyurkó Szilvia képviselte (Család, Gyermek,Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület), aki szervezetük bemutatását követően részletesen beszámolt az EGSZB-ben tervezett munkájukról. Herczog Mária e-mail címe: herczog@mail.datanet.hu

A negyedik civil tanácsos, Garai István (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület) az EGSZB belpiaci (INT) szekcióülésén vett részt, emiatt nem tudott a konferencián megjelenni.

Az előadásokat követően a résztvevők tehették fel kérdéseiket. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a magyar civil tanácsosok az EGSZB mely szekcióiban vesznek részt. Ígéretet kaptunk rá, hogy az összesített információt rövidesen megkapjuk, melyet a konferencia résztvevői is kézhez kapnak majd. Kérdés volt még, hogy mikor indul el az említett weboldal és milyen címen. Egyelőre azt a választ kaptuk, hogy nincs még egyeztetett döntés erről.

A konferencia második részében az országos Gazdasági és Szociális Tanács esélyeiről beszélgettünk, az eddig rendekezésre álló szórványos és nemhivatalos információk alapján. Több kérdést mérlegeltünk: Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az intézményesült párbeszéd? Hogyan hat a civil szervezetek jogaira, az érdekképviselet alakulására, mennyire hatékony? Hogyan kerüljenek ki- illetve meg-választásra a civil delegáltak a GSZT-be? Követendő-e egyáltalán ez az európai modell? Milyen jogosultságok lennének kívánatosak?

Sok érv, vélemény hangzott el, melyek közül megemlíthetjük, hogy összességében a résztvevők támogatnák a GSZT megalakulását civil részvétellel, ha ez nem csorbítja a civil szervezetek részvételi jogait. Másrészt, abban is volt egyfajta konszenzus, hogy a civil delegáltak kiválasztását nem kellene a kormányra bízni. Azt, hogy az NCA rendszerében legyenek kiválasztva a GSZT tagok a felszólalók egyöntetűen elutasították. Az ernyőszervezetek felkérése is felvetődött, de ellenérvként hangzott el, hogy a ma működő szövetségek, ernyőszervezetek többsége nem kellően átláthatóan dolgozik, nincs társadalmi támogatottságuk, és a szervezetek legfeljebb 15%-a tartozik hozzájuk. Az egyik hozzászólás a GSZT szerepét a második kamarához hasonlította.

A konferencia résztevői hangsúlyozták még a régiók szerepének fontosságát, a törvényes jogaik tapasztalható csorbítását, valamint a bírósági gyakorlat hiányosságait, következetlenségét.

Összességében a helyszínen nem hangzott el konkrét javaslat a civil GSZT delegáltak megválasztására, de egyetértés volt abban, hogy szükséges lenne a civil önszerveződés fejlesztésére, a képviseleti rendszer, az ahhoz szükséges mechanizmus kialakulására. A társadalmi támogatottság és a lakosság informáltsága nélkül nem lehet hiteles képviseletet kialakítani. A GSZT jövőbeni jogának a kötelező konzultáció lenne az, amit a résztvevők elvárnának - hasonlóan az EGSZB jogaihoz. A GSZT tagjait pedig a legitimitáson túl a szakértelem is jellemezze - ilyen értelemben inkább a pályázat mint a választás tűnik célravezetőbbnek.

-------------------------------------