NOSZA Konferencia a részvételi demokráciáról

2005. szeptember 21. 11:20 - 13:00

Bullain Nilda: Állampolgári részvételi kutatás - Állami finanszírozás nemzetközi tapasztalatai

Az állami finanszírozás Magyarországon jelenleg még nem eléggé intézményesült, a rendszer talán a német-modell felé mozdul el.

Bíró Endre: Nem állapítható meg, hogy melyik rendszer, fog hazánkba megvalósulni, mindig speciális, attól függ éppen miről van szó , hogy mit alkalmaz az állam, a rendszer még nagyon feladat specifikus.

Meg kell találni az optimális megoldást a jelenlegi vegyes rendszer helyett.

Az EU alapelvek, a Fehér Könyv és az NFT is előírja a civil részvételt, de annak mikéntjéről nem rendelkezik, azt az egyes tagországokra bízza így egységes európai rendszer nincs.

Az uniós pénzek az országba a legtöbbször támogatás formájában (támogatás jelleggel) jön de annak hazai elosztása már szerződéses alapon jön létre.

Hozzászólások, észrevételek:

Nagy fontos lenne a működési és projekt jellegű pénzek szétválasztása. A nevesített célzott költségvetési pénzek (Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, stb. nagyobb szervezetek) a közeljövőben folyamatosan megszűnnek.

Az EU a pénzeket nagy együttműködési projektekre adja, de a hazai rendszer nem erre állt rá.

Müllerné Eperjesi Tímea: A folyamatos hosszabb távón jól működő projektekre kell pénzt szerezni. A hazai civilek a projektekből jelenleg a működési pénzt nem tudják előteremteni.

Bullain Nilda: Milyen stratégiával lehet eredményt elérni? A változást az érdekelteknek kell kikényszeríteni, először a helyi érdekviszonyokat kell feltérképezni, hasonlóan az USA-ban honos módszerhez.

Probléma, hogy az intézmények az „ajánlásokkal” nem igazán foglakoznak, csak a törvényi kötelezettségeknek tesznek eleget.

Eperjesi János: Gyakran egy-egy sikeres projekt befejezése után a pénzforrás megszűnése után a jó ötletek eltűnnek. Gyakran egy jó projekt azért nem kerül finanszírozásra mivel fix működési támogatás hiányában a program fenntarthatósága nem biztosítható. A szervezeteknek a projektek között is működniük, sőt fejlődniük kell.

Az önkormányzatok (itt, mint pénzosztók) nem szeretik a szabadságukat elveszteni, ezért egy esetleges felülről történő állami szabályozást nehezen lehetne velük elfogadtatni.

Nagyon fontos lépés lehet a helyi nyilvánosság, sajtó meggyőzése, a politikusokra párt független nyomásgyakorlás szükséges.

Móra Veronika: A pályáztatási rendszer nagyon lyukas, a törvényjavaslatok nem kerülnek elfogadásra. Együttműködés a civilek kezdeményezésére nehezen alakul ki, sok helyen nem veszik igazán fajsúlyosnak őket.

A civilek között nincs meg a megfelelő együttműködési lehetőség, ösztönözni kell az összefogást. Az EU a partnerségi rendszert gerjesztheti.

Bíró Endre: Az intézmények még nagyon óvatosak a feladatok kiadásával, a civilek sok esetben nem pénz piaci alapon hoznak hasznot ( a feladatot drágábban látják el mint a saját apparátus), de szakmailag biztos többet tesznek hozzá.

Eperjesi János: Nincs meg az esélyegyenlőség a civilek és az állami apparátus között, a feladatot az kapja amelyik jobban csinálja. A civileket a mostani akadályoktól mentesíteni kell, ne legyen teljesen az állami szektorra utalva. Fontos, hogy az állam is rájöjjön, hogy egyet akarunk. A média a civilekben csak az üzletfelet nézi, úgy tekint rá mintha profit orientált cég lenne.

Zárszó

Bíró Endre: A civileknek az intézmények felé nyilvános ajánlatokat kéne tenni amivel a figyelmet magukra irányítják, és a fenntartót ezzel döntési helyzetbe kell hozni. Ha elutasító a válasz azt vállalja a nyilvánosság előtt is viselve annak minden negatív következményét.