2005. évi ... törvény az elektronikus információszabadságról Az Országgyűlés az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ában foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja: ELSŐ rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett; b) adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; c) közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. (2) E törvény közérdekű adatokra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekből nyilvános adatokra is alkalmazni kell. MÁSODIK RÉSZ A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELe Az elektronikus közzététel kötelezettsége 3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adataikat saját honlapjukon - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi a) a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztosok hivatala, az Állami Számvevőszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rádió és Televízió Testület, b) az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv, így különösen a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az országos hatáskörű szerv, a központi hivatal, a minisztériumi hivatal, az országos kamara, valamint c) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó egyéb szervek a 6. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek. (3) Az oktatási intézmények a 6. § szerinti kötelezettségüket az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszeren keresztül is teljesíthetik. (4) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős - a 4. § megfelelő alkalmazásával - a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatoknak honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen, az egyes közzétett közérdekű adat melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik. (5) Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről. (6) A honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is. 4. § (1) A közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 6. §-ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel. (2) A közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közzétételt követő egy évig a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. 5. § A 6. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek az Avtv. 20. §-ában meghatározott, továbbá a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit. A közzétételi listák 6. § (1) A 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik. (2) Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (különös közzétételi lista). (3) A közfeladatot ellátó szerv vezetője - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével -, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (egyedi közzétételi lista). (4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzétett adatok körét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter e törvénytől eltérően szabályozhatja. (5) Testületi szervként működő közfeladatot ellátó szerv esetén az egyedi közzétételi lista megállapítása és módosítása - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével - a testület hatáskörébe tartozik. (6) A közfeladatot ellátó szerv vezetője a közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és az igény alapján közölt adatok arányában vagy mennyiségében jelentős körével azt kiegészíti. (7) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére az adatvédelmi biztos is javaslatot tehet. A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer 7. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az informatikai és hírközlési miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a működtető az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi. (2) Az e törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehetőségét az informatikai és hírközlési miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja. 8. § (1) Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatokat tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a központi elektronikus jegyzék működtetőjének történő továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres frissítéséről. Ugyancsak felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres frissítéséért is. (2) A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst a honlapon való közzététel kötelezettsége alól. HARMADIK rész A jogalkotás nyilvánossága A jogszabály-előkészítés nyilvánossága 9. § (1) Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű szerv honlapján a) a jogalkotásról szóló törvény, valamint a Kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, b) a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint c) az a)-b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat. (2) Ha az (1) bekezdés szerint közzétett törvénytervezet más törvény rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmű módosítására irányul, a módosítani kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön megjelölve is közzé kell tenni. (3) Nem kell közzétenni a) az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése alapján országos népszavazásra nem bocsátható tartalmú, b) a fizetési kötelezettségekről, c) az ármegállapításról, d) az állami támogatásról, valamint e) a szervezetalapításról szóló jogszabályok tervezeteit. (4) Nem kell közzétenni a tervezetet, ha az a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné, vagy ha a jogszabály különösen gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik. (5) A közzétételről a jogszabálytervezetet előkészítő miniszter vagy az azt előkészítő országos hatáskörű szerv vezetője gondoskodik. (6) Az (1) bekezdés szerint közzétett jogszabálytervezet, valamint ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok a jogszabály elfogadását követő egy évig az előkészítő minisztérium honlapjáról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. (7) A közzétett jogszabálytervezetek elérhetőségét tartalmazó közös adatbázis a kormányzati portálon működik. 10. § (1) A jogszabályok előkészítése során - a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében - a jogszabály előkészítője a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban. (2) A jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok fogadásának lehetőségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidőt. (3) A véleményezési határidő a tervezet közzétételétől számított legalább tizenöt nap, sürgős esetben azonos a közigazgatási egyeztetés során megállapított határidővel. (4) A jogszabály előkészítője mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint az elutasított észrevételek esetében - a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet honlapján közzétesz. Az előkészítőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A törvényalkotás nyilvánossága 11. § (1) Az Országgyűlés a honlapján közzéteszi a) a törvényjavaslatokat, b) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő dokumentumokat, így különösen a módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat, a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat, valamint az egységes javaslatot, c) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záróvitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról, valamint a zárószavazásról készült jegyzőkönyveket, d) azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el. A jogszabályok nyilvánossága 12. § (1) A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett másolat a honlapról nem távolítható el. (3) Ha a kihirdetett jogszabályoknak, illetve közzétett határozatoknak és statisztikai közleményeknek a Magyar Közlöny nyomtatott és az (1) bekezdés szerint közzétett változatában megjelent szövege eltér, a nyomtatott változatban szereplő szöveget kell hitelesnek tekinteni. (4) A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. (5) A Magyar Közlöny (1) bekezdés alapján közzétett változatának üzleti célú felhasználását kormányrendelet díjfizetéshez kötheti. 13. § (1) A minisztérium és az országos hatáskörű szerv hivatalos lapját a honlapján történő közzététellel adja ki. A hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában is terjeszthető. (2) Az (1) bekezdés szerint kiadott lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. 14. § (1) A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében (a továbbiakban: jogszabálygyűjtemény) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az igazságügy-miniszter gondoskodik a) az önkormányzati rendeletek kivételével az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben, továbbá b) az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről. (2) A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei számára, címére, valamint címének szövegében történő keresés lehetőségét. (3) A jogszabálygyűjtemény üzleti célú felhasználását kormányrendelet díjfizetéshez kötheti. 15. § (1) A helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül a belügyminiszternek megküldi. (2) A belügyminiszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről. NEGYEDIK rész A bírósági határozatok nyilvánossága A Bírósági Határozatok Gyűjteménye 16. § (1) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: gyűjtemény) digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek az e törvényben meghatározott bírósági határozatok. (2) A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé. 17. § (1) A gyűjteményben közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat. (2) A gyűjteményben közzé kell tenni a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének alkalmazásával az ügy érdemében hozott határozatokat, ha a felülvizsgált határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak. (3) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatok anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. (4) A gyűjteményben közzé kell tenni a jogegységi határozatokat és az elvi bírósági határozatokat. (5) Nem kell közzétenni a gyűjteményben a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat. (6) A bíróság elnöke e rész rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is. (7) Nem tehetők közzé a Pp. XV-XVIII. fejezete (házassági perek, apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése, gondnokság alá helyezés) szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mellőzését. (8) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 195/A. § (tiltott pornográf felvétellel visszaélés) és XIV. fejezet II. címe (a nemi erkölcs elleni bűncselekmények) alapján hozott határozat csak akkor tehető közzé, ha ahhoz a sértett az eljáró bíróság felhívására hozzájárult. 18. § (1) A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni. (2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit, (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, kivéve, ha az adott személy az eljárásban bűncselekmény sértettjeként vagy tanújaként vett részt; b) a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét; c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van; d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét; e) a közérdekből nyilvános adatokat. (3) Amennyiben a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell. (4) Egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a gyűjteményből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetőjéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről. (5) Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető. 19. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a gyűjteményben. (2) Amennyiben a már közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak írásba foglalásától számított öt munkanapon belül át kell vezetni. 20. § (1) A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a kollégium megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát. (2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidejűleg megjelöli azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta. (3) A működtető biztosítja, hogy a gyűjteményben a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen. ÖTÖDIK rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba lépés 21. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény negyedik része 2006. július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény rendelkezéseit a megyei önkormányzatok és a 10.000 főt meghaladó lélekszámú városok vonatkozásában 2006. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Felhatalmazó rendelkezések 22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait, b) az egységes közadatkereső-rendszer, valamint a központi jegyzék adattartalmát, az adatintegrációra vonatkozó szabályokat, c) a Magyar Közlöny e törvény alapján közzétett szövegének az illetéktelen módosítás elleni védelmét garantáló technikai előírásokat, d) a Magyar Közlöny e törvény alapján közzétett szövege és a jogszabálygyűjtemény üzleti célú felhasználásáért fizetendő díj mértékét és a díjfizetés szabályait. (2) Felhatalmazást kap a) az ágazati miniszter, hogy rendeletben adja ki a 6. § (2) bekezdésében foglalt különös közzétételi listát, b) az informatikai és hírközlési miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat, c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét, d) az igazságügy-miniszter, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben rendeletben határozza meg az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a gyűjteményben történő megjelölésének szabályait. Az Európai Unió jogának való megfelelés 23. § E törvény 7. §-a, valamint melléklete az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Melléklet a 2005. évi .... törvényhez Általános közzétételi lista I. Szervezeti, személyzeti adatok
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
III. Gazdálkodási adatok
Projektindító:jogalkotas.hu
Törvény az elektronikus információszabadságról
Az Önkéntes törvény
GSZTcivil
A Levegő Munkacsoport az "autópálya" törvényről
Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Program
Gyakori Kérdések a Nemzeti Civil Alap (NCA) kapcsán
A jogalkotásról szóló törvény tervezete
Törvény a jogi segítségnyújtásról
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tervezete
2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról
Végrehajtási rendelet a Nemzeti Civil Alapról szóló 2003/L. tv-hez
Javaslat az NVA Vhr. módosítására
Az önfoglalkoztatásról szóló törvény koncepciója
|