A nonprofit szervezetek létesítésével és működésével kapcsolatos alapvető jogszabályok (1989. évi II. számú, az egyesülési jogról szóló törvény; a Polgári Törvénykönyv különböző vonatkozó paragrafusai) egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú szervezetek elsődlegesen gazdálkodási tevékenységre nem hozhatók létre. Ezen alapelv mellett ugyanakkor az is igaz, hogy közcélú tevékenységük végzése során és annak érdekében ezek a szervezetek gazdálkodnak, sőt gazdálkodniuk kell! (Azt, hogy gazdálkodnak, az a tény is bizonyítja, hogy a nonprofit szektor forrásain belül tartósan 57% körül alakul a szervezetek működéséből és vállalkozásaiból származó saját bevétel). A nonprofit gazdálkodási elv mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szervezetek a gazdálkodás során elért eredményüket nem osztják fel, azt a létesítő okiratukban megfogalmazott közcélú tevékenységükre fordítják, s nem azt, hogy nem is törekszenek gazdasági eredményre!
-
a hatályos adótörvények;
-
az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről;
-
a 114/1992.(VII.23) Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről;
-
a 115/1992.(VII.23.) Kormányrendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről;
-
a 219/1998.(XII.30.) Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
-
egyéb más gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, amelyeket a tanulmány mellékletében ismertetünk.
A speciálisan nonprofit szervezetekre vonatkozó jogszabályok mellett természetesen figyelembe kell venni a gazdálkodás más általános és egy-egy részterületre vonatkozó szabályait (pl: Ptk. rendelkezései a szerződésekre, a felelősségre, a közérdekű kötelezettségvállalásra).
Az 1997. évi CLVI. számú, a közhasznú szervezetekről szóló törvény a gazdálkodás kérdéseiben is számos változást hozott. Azon nonprofit szervezeteknek, amelyek bejelentkeztek a törvény hatálya alá (bejegyzett szervezetek kb. 23-25%-a országosan) számos új követelményt kell figyelembe venniük, lényegesen több a nyilvántartási és beszámolási kötelezettségük, ugyanakkor kedvezményeik és forrásaik messze meghaladják az e törvény hatálya alá be nem jelentkező szervezetekét.
Az említett törvények, rendeletek minden szabályát lehetetlen tárgyalni ezen elemzés keretei között. Legfőbb tanácsunk egyébként is az, hogy a nonprofit szervezetek a gazdálkodás kérdéseinek megoldását is e terület szakembereinek bevonásával végezzék el. Amennyiben az természetes, ha pl. egy alapítvány tehetséges fiatal írók, költők antológiájának megjelentetését tervezi, akkor könyvkiadáshoz értő szakemberhez fordul, vagy pl. egy diáksport egyesület nem nélkülözheti a testnevelő tanárok közreműködését, annak is természetesnek kell lenni, hogy az e tevékenységekkel együtt járó gazdasági kérdésekhez is érteni kell. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a nonprofit szervezetek jelentős részében lelkes laikus önkéntesek küszködnek a pénzhiánnyal és a könyveléssel, keresik a forrásokat, pályáznak, gondolkodnak a költségkímélő megoldásokon, s igyekeznek eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Néhány gyakorlati kérdést ezért fontosnak tartunk kiemelni.
Az általános jogszabályi rendelkezések mellett egy-egy nonprofit szervezet saját létesítő okiratában, illetve működési szabályzatában rendezze a gazdálkodás néhány gyakorlati kérdését. Ilyen kérdések: vállalkozhat-e a szervezet; kik rendelkeznek a bankszámla felett aláírási joggal; a teljes vagyonnal lehet-e gazdálkodni; vagy csak annak bizonyos részével; mire lehet felhasználni a szervezet pénzét; kapnak-e juttatásokat a tisztségviselők; hogyan történik a pénzügyi terv és a pénzügyi beszámoló elfogadása? Ezekben a kérdésekben a szervezetek önmaguk döntenek, viszont saját szabályzásukat legfőbb dokumentumaiknak tartalmazni kell.
2.2. A közhasznú nonprofit szervezet esetében a törvény számos új elemet tartalmaz:
-
A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásos szerződés alapján részesülhet támogatásban, ennek mértékét, a felhasználás módját nyilvánosan kell kezelni;
-
a juttatásokat a közhasznú szervezet pályázathoz kötheti, ezek nem lehetnek színlelt pályázatok;
-
felelős személyt, támogatót, ezek hozzátartozóit - a bárki által hozzáférhető szolgáltatásokon túl - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásban nem részesítheti;
-
a közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; - a Kht. kivételével - vállalkozásához a tevékenységét veszélyeztető nagyságú hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, vagy annak törlesztésére nem használhatja fel;
-
befektetési tevékenységet csak a legfőbb szerv által elfogadott befektetési szabályzat alapján végezhet;
-
a közhasznú szervezet javára adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazás alapján végezhető;
-
5 millió forint feletti éves bevétel esetén felügyelő szervet kell választani, amely ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
2.3. Bár jogszabály nem írja elő, minden nonprofit szervezetnek rendelkeznie kell pénzügyi tervvel. Az éves pénzügyi tervnek és az ehhez kapcsolódó havi cash flownak kell tartalmazni a feladatok financiális realitását. Ehhez igazán nem kell pénzügyi szakembernek lenni, csak józan ésszel végig kell gondolni: mikor mit szeretne a szervezet megcsinálni, s mikor milyen forrásokkal rendelkezik? Ennek elmulasztása azzal a veszéllyel jár, hogy a felvállalt közcélú feladatok tejesítése inkább épül vágyakra, mint a valóságra.
3.1. A nonprofit szervezetek bevételei
Mind a közhasznú szervezetekről szóló törvény, mind a gazdálkodással foglalkozó kormányrendeletek alapvetően két nagy csoportra osztják a nonprofit szervezetek bevételeit:
-
a közhasznú tevékenységhez kötődő, kedvezményezett bevételek;
-
vállalkozási tevékenységből származó bevételek.
Kedvezményezett betétek
1. Alapítótól, támogatótól a közérdekű tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások. Az adótörvények 1998. január 1-től a gazdálkodó szervezetektől az adományozó részére is kedvezményezetten ismerik el a nem pénzbeli támogatást. Ez idő óta nevesített a "tartós adományozás" is.
2. Az államháztartás alrendszereitől a közcélú tevékenység végzésére, vagy a szervezet működésének segítésére kapott támogatás.
3. Az 1996. CXXVI. tv., a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján kapott úgynevezett 1%-os felajánlás (ez 1998. január 1-től az 1997. CXXIX. törvény szerint 1+1%). E támogatást azon nonprofit szervezetek kaphatják, amelyek:
-
közhasznú tevékenységet folytatnak;
-
a felajánlást megelőzően legalább 3 éve folyamatosan működnek;
-
létesítő okiratuk tartalmazza a politikai tevékenység tilalmát;
-
nincs köztartozásuk;
-
fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az 1%-os felajánlást a fenti feltételeknek megfelelő minden nonprofit szervezet megkaphatja, nemcsak azok, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeznek.
Az egyik 1%-ot az adózó állampolgár adószámmal rendelkező nonprofit szervezetnek, a másik 1%-ot technikai számmal rendelkező egyháznak ajánlhatja fel. Az eljárást az említett törvények szabályozzák.
4. Más (hazai és külföldi) közhasznú és nonprofit szervezetektől nyert pályázati támogatások.
5. A közhasznú és a cél szerinti tevékenység folytatásából származó ár- és díjbevételek, valamint költségtérítések.
6. Tagsággal rendelkező nonprofit szervezetek tagdíjbevételei.
7. Bankbetétek és értékpapírok kamatai (a közhasznú bevételnek az összbevételen belüli arányának mértékében).
8. Egyéb bevételek, pl.: a szervezetek céljait szolgáló eszközök, készletek és immateriális javak értékesítéséből származó árbevételek.
Vállalkozási tevékenységből származó bevételek
1. A nonprofit szervezetek tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadásából, vagy a velük végzett szolgáltatásból származó bevételek.
2. Reklámtevékenység, amelyet szerződés alapján végez a nonprofit szervezet, s amely bevételt számlakibocsátás előz meg. Nem számít reklámnak, ha egy támogatásnak nem feltétele a támogató nyilvános népszerűsítése, vagy a köszönetnyilvánítás.
3. A cél szerinti tevékenységgel összhangban nem levő oktatások, vizsgáztatások, oktatást kiegészítő egyéb tevékenységek bevételei.
4. A táncos-zenés-szórakoztató rendezvények belépődíjai.
5. A szervezet által végzett minden olyan tevékenységből származó bevétel, amely nem közhasznú, illetve nem a nonprofit szervezet létesítő okiratában megfogalmazott célok megvalósítását szolgálja.
3.2. A nonprofit szervezetek költségei
A jogszabályok a már a bevételeknél említett logikát követik: alapvetően aszerint csoportosítják a költségeket, hogy azok a közcélú tevékenységhez vagy vállalkozáshoz kapcsolódnak-e? Ugyanakkor megjelennek a közvetett, a működési költségek is.
1. A közhasznú tevékenység érdekében felmerült legjellemzőbb költségek azok a kiadások, amelyek a létesítő okiratban megfogalmazott célok megvalósítása során vetődnek fel: támogatások, ösztöndíjak, segélyek, stb. Ugyanilyen jellegű költségek a természetbeni szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások: gyógyszerek, élelmiszerek, hajléktalan szállások működtetése, stb.
2. A cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ugyancsak sokszínűek lehetnek. Közös jellemzőjük, hogy sem a szervezet működéséhez, sem az esetleges vállalkozásához nem köthetők. Ilyen pl. egy egészségügyi, vagy szociális nonprofit szervezet cél szerinti tevékenységéhez használt autó üzemanyag költsége, vagy egy mentálhigiénés tréning terembérleti díja.
3. A nonprofit szervezet vállalkozásának végzése során felmerült költségek.
4. A célszerinti és a vállalkozási tevékenység során felmerült közvetett költségek, a szervezet működésének kiadásai. Klasszikus megnyilvánulási formái: a székhely bérleti díja, telefon-, posta-, irodaszer költségek, utazási kiadások, bérek és azok közterhei, megbízási díjak, értekezletek költségei. A közvetett költségeket bevételarányosan kell megosztani a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység között.
Az 1997. évi CLVI. törvény 6.§-a tételesen felsorolja a közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezményeket, megjelöli a kedvezmények típusait és azok legfontosabb jogforrásait is.
A hivatkozott jogszabályok figyelmes tanulmányozásakor kiderül, hogy a legtöbb kedvezmény csak a közhasznúsági törvény hatálya alá bejelentkezett nonprofit szervezetet illeti meg, és csak keresve lehet olyat találni, amely minden nonprofit szervezetre vonatkozik. A szervezetek támogatói közül egyértelműen csak a közhasznúakat támogatók számíthatnak kedvezményre.
Erre való tekintettel e fejezetben követjük a törvény logikáját és címeit, ugyanakkor pontos eligazítást adunk a zárójelben elhelyezett törvényi helyről is.
-
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
-
közhasznú szervezet
a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség;
vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény;
helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény;
illetékkedvezmény;
vámkedvezmény;
egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
-
a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
-
a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,
-
tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.
-
A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
-
Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
4.1. A közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények
-
Mentesek a társasági és osztalékadó fizetési kötelezettség alól a közhasznú szervezetek részére a cél szerinti tevékenységhez biztosított támogatások, adományok, a pályázati úton nyert, az állami és önkormányzati szervektől szerződés szerint állami feladatátvállalás címén átvett összegek és a tagdíjak.
(1996. évi LXXXI. tv. 6/A. 1.)
-
Mentesek a társasági és osztalékadó alól a bankbetétek, az értékpapírok kamatai és hozadékai (a közhasznú bevételnek az összbevételen belüli arányának mértékében).
(1996. évi LXXXI. évi tv. 6/A. 3.)
-
A társasági és osztalékadó alól kedvezményezett bevételnek számítanak a szervezet céljait szolgáló tárgyi eszközök, készletek és immateriális javak értékesítéséből befolyt összegek.
(1996. évi LXXXI. tv. 6/A. 2.)
-
A vállalkozási tevékenységből származó bevételei után a közhasznú szervezeteknek nem kell nyereségadót fizetnie, ha az nem haladja meg összes bevételének 10%-át, de legfeljebb a 20 millió forintot. Kiemelkedően közhasznú szervezet esetében ez az arány az összes bevétel 15%-a. (Kivételt képeznek ez alól a közhasznú társaságok, amelyek a kedvezményezett tevékenységük arányában részesülnek adókedvezményben.)
(1996. évi LXXXI. tv. 9. § (7) )
-
A bejelentkezési kötelezettség megléte mellett mentesek a helyi adó fizetési kötelezettsége alól azok a nonprofit szervezetek, amelyeknek az előző adóévben nyereségadó fizetési kötelezettségük nem keletkezett.
(1990. évi C. tv. 3. § (2) )
-
A megyei adóhatóságok méltányossági kérelem és egyedi elbírálás alapján állampolgárok széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési tevékenységek érdekében felmerült kiadások ÁFA visszatérítését engedélyezhetik olyan alapítvány, társadalmi szervezet és egyház részére, amelyet a kérelem benyújtási évét megelőzően legalább egy évvel korábban nyilvántartásba vettek, nonprofit módon működik, valamint vezető tisztségviselői részére sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem nyújt.
(1992. évi LXXVI. tv. 71. § (8) )
-
Az adóhatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére ÁFA visszatérítést engedélyezhet - az ÁFA-törvény 71. paragrafusa 8. a-b-c pontjában pontosan körülhatárolt szigorú feltételekkel - azon külföldről származó pénzbeli adomány felhasználásakor, ha az adományozó kiköti, hogy az adomány kedvezményezettjeit a feladatok ellátását szolgáló kiadások során az ÁFA alól mentesíteni kell.
(1992. évi LXXVI. tv. 72. § (3) )
-
Illetékkedvezményt élveznek a közhasznú szervezetek (a közhasznú társaság kivételével) és a közhasznú szervezetek közé be nem jelentkező nonprofit szervezetek a bírósági nyilvántartásba vételkor, és a létesítő okirat módosításakor. Ugyancsak jár az illetékkedvezmény a bírósági és államigazgatási eljárások során abban az esetben, ha az előző gazdasági évben a szervezet nem esett nyereségadó-fizetési kötelezettség alá.
(1990. évi XCIII. tv. 5. § )
-
A vámhatóság az importáló közhasznú szervezet kérésére vámmentességet biztosíthat, ha az ellenérték nélküli termékimport állampolgárok széles körét érintő közösségi feladatok ellátását szolgálja.
(1992. évi LXXVI. tv. 72. § (1) )
-
Vámmentesek az oktatási, tudományos vagy egészségügyi tevékenységet folytató alapítványok, közalapítványok és köztestületek részére ajándékként vagy csereképpen érkező oktatási, tudományos vagy kutatási célokra szolgáló tárgyak, ha az intézmény vezetője a nyilvántartásba vételt igazolja. Ezeket a vámárukat öt éven belül csak az elidegenítéskor hatályos jogszabályi előírás szerinti vámteher megfizetése esetén lehet elidegeníteni.
(1995. évi C. tv. 114. §)
-
A közhasznú szervezeteket még számos, különböző jogszabályokban biztosított kedvezmény illeti meg. Így például az SZJA törvény szerint az SZJA fizetési kötelezettség alól mentes annak a személygépkocsinak a használója, illetve üzemeltetője, amelyet betegségmegelőző és gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület ténylegesen ezekre a célokra üzemeltet.
(1995. évi CXVII. tv. 70. § (8) c)
-
A közhasznú szervezet jogosult a cél szerinti tevékenysége körében polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására. A megyei munkaügyi központok engedélye alapján tartós munkanélküliek foglalkoztatásakor sor kerülhet a bérek és közterhek teljes vagy részbeni átvállalására.
-
Az előző felsorolás bizonyára nem teljes még a törvények szintjén sem. Emellett a helyi önkormányzatok, decentralizált állami szervek rendeletei minden bizonnyal sokszínű kedvezményekkel ösztönzik, segítik a közhasznú szervezetek működését, a cél szerinti tevékenységek megvalósítását.
4.2. A közhasznú szervezetek támogatóit megillető kedvezmények
-
A személyi jövedelemadó törvény alapján adózó magánszemélyek a kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezeteknek befizetett összeg 30%-át igényelhetik vissza adójukból. A visszaigényelt összeg maximum 100 ezer forint lehet a kiemelkedően közhasznú, illetve maximum 50 ezer forint lehet a közhasznú szervezetek támogatása esetén.
(1995. évi CXVII. tv. 41. § (1-4) )
-
Tartós (legalább négy évre szóló, írásos szerződés szerinti, azonos vagy növekvő mértékű) adományozás esetén a magánszemély további 5%-ot igényelhet vissza.
(1995. évi CXVII. tv. 41. § (5) )
-
A társasági és osztalékadó alapján gazdálkodó szervezetek a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek biztosított adományok értékének 150%-át, a közhasznú szervezeteknek adott adomány 100%-át számolhatják el adóalapot csökkentő módon. Tartós adományozás esetén a kedvezmény további 20%. A kedvezmény mértéke összességében legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a lehet, illetve kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezet támogatása esetén 25%.
(1996. évi LXXXI. tv. 7. § (5-6) )
-
Egyéni vállalkozó a társasági és osztalékadó alapján gazdálkodó szervezetekhez hasonló módon veheti igénybe a kedvezményt, azzal a megszorítással, hogy együttes támogatás esetén az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak adott adomány is beleszámít a vállalkozói jövedelem 25%-áig terjedő limitbe.
(1995. évi CXVII. tv. 49/B § (8) )
-
Gazdálkodó szervezetek esetében az adótörvény következetesen használja az „adomány” fogalmat, amely alatt pénzbeli és nem pénzbeli juttatás is értendő. A nem pénzbeli támogatás lehet vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagyoni jog és szolgáltatás is.
(1997. évi CLVI. tv. 26. § 4.)
-
A támogatók a kedvezményeket a közhasznú szervezetek által kiadott igazolás alapján vehetik igénybe . Ezen igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot és a közhasznúsági végzés bírósági határozatának számát.
(1996. évi LXXXI. tv. 7. § (7) és 1995. évi CXVII. tv. 1. § 52.)
4.3. A közhasznú szervezetek szolgáltatásainak igénybevevőit megillető kedvezmények
-
Mentes az SZJA fizetési kötelezettség alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból a közhasznú céllal összhangban adott ösztöndíj (ösztöndíjnak számít az az összeg, amelyet oktatási intézményekben folyatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, kutatásra folyósítanak). Hasonlóan mentes az az összeg, amelyet szociálisan rászoruló részére szociális segély címén, illetve a diák- és szabadidősport résztvevőinek alkalmanként legfeljebb 500,- forintot meg nem haladóan folyósítanak.
(1995. évi CXVII. tv. 1.sz. melléklete 3.1.)
-
Mentes az SZJA fizetési kötelezettség alól az az összeg, amelyet olyan alapítványokból, közalapítványokból kap a magánszemély, amelyet kizárólag külföldi pénzeszközökből alapítottak 1993. január 1. előtt, s a később csatlakozó támogatók nem vettek igénybe adókedvezményt.
(1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete 3.2.1.)
-
Ugyancsak mentes az SZJA fizetési kötelezettség alól az az összeg, amelyet vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély, ha ezen szervezetek alapítói és támogatói részére adókedvezményre jogosító igazolást nem adtak ki.
(1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete 3.2.2.)
-
Érvényes az SZJA mentesség azokra a természetben megszerzett bevételekre is, amelyet a magánszemély közérdekű kötelezettségvállalásból, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetből, alapítványból, közalapítványból a létesítő okiratban rögzített közhasznú célokra kap.
(1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete 3.3.)
-
A felsorolt mentességek nem érvényesek akkor, ha a támogatások címzettje alapító, támogató, továbbá a szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély.
(1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete 3.4.)
-
A társadalmi szervezettől, az egyháztól, valamint a vetélkedő és verseny díjaként kapott tárgyjutalom, szolgáltatás, a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke (azzal, hogy nem minősül tárgyjutalomnak a takarékbetét) olyan természetbeni juttatás, amelyet nem kell bevételként figyelembe vennie a magánszemélynek, ha azt a közhasznú szervezet létesítő okiratával összhangban kapja (1995. évi CXVIII. tv. 69.§ (5) d )
A nonprofit szervezetek könyvvezetésére, számvitelére és beszámolási kötelezettségére az 1991. évi számviteli törvény szabályai vonatkoznak. E törvény 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja "egyéb szervezetek" elnevezéssel illeti mindazon szervezeteket, amelyek közé a nonprofit szervezetek is tartoznak. A 219/1998.(XII.30.) Kormányrendelet pedig a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait szabályozza.
5.1. A fő elvek a következők:
-
Egyszerűsített éves beszámolót (mérleget és eredménykimutatást) köteles készíteni az a szervezet, amelynek alap- és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot. Ehhez a beszámolási módhoz a szervezetnek kötelező kettős könyvvitelt alkalmaznia.
-
A közalapítványoknak bevételük nagyságától függetlenül az előzőekben említett beszámolási és könyvvezetési módot kell alkalmazniuk.
-
Egyszerűsített mérleget (mérleg és eredménylevezetés) készíthet az a szervezet, amelynek alap- és vállalkozási tevékenységből származó bevétele két egymást követő évben nem éri el az 50 millió forintot.
A közhasznú szervezetekről szóló törvény 19. §-ában meghatározza, hogy a közhasznú szervezeteknek az éves beszámolóval egyidejűleg "közhasznúsági jelentést" is kell készíteniük, melynek elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A törvény részletesen szabályozza a közhasznúsági jelentés tartalmát, amely a következő:
-
számviteli beszámoló;
-
a költségvetési támogatás felhasználása;
-
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;
-
a cél szerinti juttatások kimutatása;
-
a költségvetés alrendszereitől, az egészségbiztosítási önkormányzattól kapott támogatások;
-
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatások;
-
a közhasznú szervezet tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámoló.
E beszámolókat változatlanul nem kell elküldeni sem a megyei bíróságokhoz, sem az ügyészségekhez, a szervezeteknek saját nyilvántartásukban kell megőrizni azokat. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
5.2. A nonprofit és közhasznú szervezetek speciális bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségei
Január 31.
-
Közcélú adományokra vonatkozó igazolás kiadása;
-
Összesítő jelentés az APEH megyei igazgatóságok felé az Szja szerint adózók részére kiadott közcélú adományokról szóló igazolásokról.
Február 15.
-
Bevallás az állami adókötelezettségről, benne nyilatkozat arról, hogy vállalkozási tevékenysége volt az előző évben a nonprofit szervezetnek és keletkezett-e társasági nyereségadó fizetési kötelezettsége.
Május 31.
-
Közhasznúsági jelentés készítése;
-
Egyszerűsített mérleg vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése;
-
Társasági nyereségadó bevallása és befizetése;
-
Helyi adók (iparűzési és kommunális) bevallása és befizetése.
Június 30.
-
Kötelező KSH adatszolgáltatás.
Október 31.
-
A személyi jövedelemadók 1%-os felajánlásából kapott összeg és annak felhasználásának sajtóban történő közzététele.
A közhasznú és nonprofit szervezetek feletti általános törvényességi felügyeletet (néhány köztestület kivételével) - benne a gazdálkodás jogszabályszerűségének felügyeletét is - az ügyészség látja el. A köztartozások teljesítésének ellenőrzésére az illetékes adóhatóságok jogosultak. Az államháztartástól és annak alrendszereitől származó támogatások, illetve szerződés szerint átvett összegek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az egyes céltámogatások felhasználását a támogatást nyújtók jogosultak ellenőrizni.
-
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetektől
-
1997. évi CXXIX. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
-
1997. évi CXLII. törvény a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről
-
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
-
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
-
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
-
1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
-
1991. évi XVIII. törvény a számvitelről
-
1990. évi XCIII. törvény az illetékről
-
1990. évi C. törvény a helyi adóról
-
1995. évi C. törvény a vámjogról, vámeljárásról, vámigazgatásról
-
1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról
-
219/1998.(XII.30.) Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról
-
114/1992.(VII.23.) Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról
-
115/1992.(VII.23.) Kormányrendelet az alapítványok gazdálkodásáról
